A teázás sokkal szörnyűbb lett volna, ha Daisy gondolatai nem az utazóládája mélyére süllyesztett cseresznyefa pálcája körül járnak. És ha elvarázsolt viselkedését szülei nem a Roxfort miatti izgalomra fogják.
—Vanessa, ülj egyenesen!—szólt oda az anyja, mikor futólag felé pillantott a gyerekek asztalánál, aztán vissza is fordult Mrs Lestrangehez.
Daisy azért engedelmeskedett és elegáns mozdulattal kiitta az utolsó korty teát, majd bekapott egy aprócska süteményt. Közben a házimanó azonnal ott termett és újratöltötte a csészét, de Daisy nem köszönhette meg neki. Még figyelemre sem méltathatta és nem csak azért, mert a manó azonnal el is tűnt mellőle, hanem mert ez egyszerűen így volt szokás ebben a házban.
—Ide sem figyelsz!—szólt rá bosszúsan a vele szemben ülő Maya Lestrange és dühösen lecsapta maga mellé a seprűjét.
—Bocsánat—nézett fel rá Daisy.—Nagyon szép. Csak sajnos elsősként még nem használhatunk ilyesmit.
—Majd meglátod!—kuncogott Maya elégedetten.—Apa elintézi nekem. Még a kviddicscsapatba is biztosan bevesznek.
—Az jó lesz—mosolygott Daisy, de főleg amiatt, mert elképzelte, hogyan ügyetlenkedik majd a Lestrange lány a levegőben.
A másik asztalnál lévőkre nézett. Ők hárman, Regulussal, még nem ülhettek oda, de Rodolphus, Bellatrix, Narcissa, Lucius és Cassius, az idősebbik Malfoy fiú már ott kaptak helyet és elmélyülten társalogtak a felnőttekkel.
—Reg, mi van a bátyáddal? Megint beteg?—fordult a fiú felé Maya.
Kegyetlen kérdés volt. Sirius Black az ehhez hasonló eseményeken szinte sosem jelent meg. Anyja általában betegségre, távoli rokonlátogatásokra vagy ehhez hasonlókra hivatkozott, de mindenki sejtette, hogy ez nem igaz.
Nem beszéltek róla.
—Nem, csak éppen csomagol—pirult el Regulus és óvatos pillantást vetett szülei felé.
A felnőttek egyáltalán nem törődtek velük.
—Mi is idén leszünk elsősök—jegyezte meg Maya.—Mégis itt tudunk lenni.
—De te itt laksz—szólt közbe Daisy, hogy megmentse Regulust a kínos magyarázkodástól. A fiú egy hálás mosollyal köszönte meg.—És nem meglepő, hogy egy fiú lassabban halad az ilyesmivel.
—A házimanó is pakolhat helyette—erősködött Maya.
Daisy más taktikához folyamodva ravasz mosollyal előrébb hajolt és éppen annyira halkította le a hangját, hogy összeesküvő hatást keltsen, de még tökéletesen hallják.
—Csak nem szerelmes vagy belé, Maya?—kérdezte szemöldökvonogatva.—Annyira hiányzik? Hiszen csak párszor találkoztatok! Első látásra szerelem lenne? Milyen romantikus!
—Dehogy!—vörösödött el a Lestrange lány és dühösen fintorogni kezdett.—Csak kíváncsi vagyok, ennyi az egész! Azt hallottam, hogy érdeklődik a különféle mugli holmik után. Egyedül ezért kérdeztem.
Daisy sejtelmesen mosolyogva vállat vont és újra hátradőlt. Maya egy darabig még meresztgette rá a szemét, de aztán inkább kétségbeesett lett. Regulus hálás volt.
—Remélem, Eurus, nem felejtettetek el meleg takarókat is bepakolni—jegyezte meg Mrs Lestrange elmélázva. Erre mindhárman felfigyeltek.—A mardekár klubhelyiségében azért télen elég hűvös szokott lenni.
—Ne aggódj, mindenről gondoskodtam—mosolygott az anyja. Gyönyörű volt és kemény, akárcsak egy gyémánt.—Nem fázhat az én mardekáros csillagom!
—De anya, még nem is...
Nem kellett volna megszólalnia. Egyből rájött, amint mindenki felé fordult és anyja sötét szeme vészjóslóan megvillant. Anélkül is rájött volna. De egyszerűen annyival szívesebben került volna a hugrabugba! Vagy a hollóhátba, ha a Süveg nem találja elég tiszta szívűnek és kedvesnek, ami ilyen család után nem is lett volna olyan meglepő.
—Természetesen mardekáros leszel, Vanessa, ahogy mindenki más a családból. Büszke mardekáros, így kell lennie!
—Hát persze. Mindenképpen így lesz.—Daisy kipréselte magából a legtermészetesebb mosolyt, amire csak képes volt és nem fordította el a fejét addig, amíg minden felnőtt vissza nem tért saját beszélgetéséhez.
Cassius nézte őt a legtovább. Daisy tekintete akkor már inkább dacos volt, mintsem nyugodt és boldog, de meglepő módon a Malfoy fiú szemében szomorú megértést fedezett fel az ítélkezés helyett. Aztán ő is elfordult tőle.
आप पढ़ रहे हैं
Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)
फैनफिक्शनÚgy volt, hogy halálfaló lesz. Úgy volt, hogy megöli Voldemortot. Úgy volt, hogy nem törődik mással, csak a céljával. Daisy Vanessa Harris egy tehetséges és koravén boszorkány, aki aranyvérű családja miatt olyan szerepbe kényszerült, ami lassan fele...
