Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)

(Kilencvenhét) Parázs és kőszobor

A párbajtermet teljesen betöltötte a griffendélesek izgatott csevegése. Nem először voltak már ott, de minden alkalommal ugyan olyan izgatottan reagáltak a Szoba csodáira és arra a tényre, hogy titokban párbajozni tanulnak. Vagyis nem önmagán a párbajozáson volt a hangsúly, hiszen Flitwick és McGalagony továbbra is rendszeresen tartotta a hivatalos szakkört; az lelkesítette őket, hogy piszkos módszereket is használnak.

És ezúttal az egész még izgalmasabb volt, mivel Elijah és James párbajozott; egy régi ígéret beváltásaként.

Megjósolható kimenetelű küzdelem volt, Daisy szemében legalábbis. A lányban egyetlen pillanatra sem merült fel, hogy Elijah veszíthetne; nem, mintha James tehetségtelen lett volna. A mardekáros egyszerűen régebb óta gyakorolt, több átkot ismert és egyáltalán nem habozott durvább, tisztességtelen módszereket bevetni. Elvégre Daisyvel küzdött már több hónapja, míg James McGalagonytól és Flitwicktől hivatalos formulát tanult annak minden szépségével és hátrányával együtt.

—Ennyire nem érdekel az eredmény?—kérdezte Felicity derűsen.

Ezek szerint az arcára volt írva minden gondolata.

—Már tudom, hogy Elijah győz—vont vállat Daisy és vetett egy pillantást az éppen megkezdődött párbajra. James pont akkor ugrott félre egy ártás elől.—És mindkettejük harcmodorát ismerem. Akár részletesen el is mondhatnám, mi fog történni és ez csak apróságokban térne el a valóságtól.

Felicity döbbenten meredt rá, a mellette ülő Remus pedig zavartan felnevetett.

—Néha ijesztőbben fogalmaz, mint ahogy valójában érti a dolgokat—jegyezte meg a fiú szinte mentegetőzve.—Ugye, Daisy?

A lány vállat vont.

—Akár ijesztő, akár nem, ha valaki ismeri a mágiát, egy ember jellemét és képzettségi szintjét, meg tudja mondani, hogyan harcol és milyen varázslatokhoz folyamodik—felelte.—Ez egyszerű logika.

Mintha szavait akarná igazolni, James döbbenten felkiáltott, amikor Elijah egyik sunyi átka eltalálta, a következő pillanatban pedig már fegyvertelen volt. Pálcája egyszerűen eltűnt.

Daisy elmosolyodott. Ezt a trükköt ő használta még valamelyik első alkalommal; nem fegyverezte le valójában Elijaht, de láthatatlanná tette a pálcát és már ez is sokat számított. A fiú automatikusan szétnyitotta a kezét döbbenetében, annyira megzavarodott, hogy észre sem vette, amikor a pálca láthatóvá vált a lába mellett.

Most is ez történt. Mire James lehajolt a fegyveréért, Elijah pedig sóbálványátkot szórt rá, amivel megnyerte a párbajt.

—Le kellett volna védetnem ezt a trükköt—jegyezte meg mosolyogva Daisy, felszabadította Jamest és aztán lepacsizott Elijahval.—Szép volt!

—Ezt te tanítottad neki?

Sirius egyszerre volt döbbent és büszke, Daisy pedig pirulva vállat vont.

—Vannak jó pillanataim—hárított.—Másoknak mindenesetre ne reklámozzátok! Ha például Pipogyusz ellen használnánk, hamar megtanulnák a többiek is és akkor a halálfalókat sem lepi majd meg.

Lily összevonta a szemöldökét.

—Miért használnátok Perszelusz ellen?—kérdezte őszinte megbotránkozással.

Neki nem említették, mi történt teliholdkor, hiszen azt sem tudta még, hogy Remus vérfarkas.

Daisy kínosan megköszörülte a torkát.

—Csak példának hoztam fel—felelte, de James nem volt ilyen diplomatikus.

—Nem, mintha nem érdemelne meg bármi rosszat, amit kap—morogta.