(Száztizenhárom) Egy nyugodt este

657 49 8
                                    

A griffendél klubhelyiségében a felsőbb évesek már fel sem néztek, amikor Daisy belépett a portrélyukon. Az elsősök pedig már éppen elég pletykát hallottak a mardekárosról, akit kétszer osztottak be. Senki sem próbálta feltartóztatni, amikor a kandalló melletti kanapén terpeszkedő Tekergők felé indult.

—Azt hittem, ma bájitalfőző napod van—jegyezte meg üdvözlésképpen James, miután Daisy leült Sirius mellé.—Bár elég szomorú, hogy ennyire tisztában vagyok a napirendeddel.

—Mostanában lassabban fogy a készlet.—Daisy nekiállt előpakolni táskájából az édességet, amit a griffendéleseknek hozott.—Változnak az idők most, hogy Maya nincs itt. Regulus sokkal szelídebb.

Sirius elfintorodott testvére említése miatt, de nem szúrt közbe gúnyos megjegyzést, mivel éppen egy különösen mozgékony csokibékával volt elfoglalva.

—Jó, hogy jöttél!—mosolygott rá Daisyre Marlene és a kezébe nyomott egy vörös szőrgombolyagot.—Be akartalak mutatni Athosnak.

Daisy csak ekkor eszmélt rá, hogy a szőrgombolyag valójában egy rőtszőrű kölyökmacska.

—Aranyos.

Az állat orra olyan volt, mintha a macska nagy sebességgel nekirohant volna egy falnak, bundája pedig durva tapintású és borzas. De Daisy tényleg aranyosnak találta, főleg, mert olyan értelmesen nézett rá nagy, sárga szemeivel.

—Ugye megmondtam, hogy Daisy is így gondolja!—kiáltott fel Marlene és oldalba bökte Petert.—Ne sértegesd többet Athost!

A fiú szemforgatva vállat vont, de továbbra is gyanakvó pillantásokat vetett a macska felé, aki közben kényelmesen elhelyezkedett Daisy ölében és lehunyt szemmel dorombolni kezdett.

—Miért pont Athos?—kérdezte Sirius. Ő is a macskát simogatta, bár keze néha elkalandozott Daisy lábán.

—Egy könyv miatt!—vágta rá lelkesen Marlene.

—Nagyon rákattant A három testőrre—jegyezte meg Lily.—Egy mugli írta... Kezdem megbánni, hogy megmutattam neki.

—Ünneprontó vagy, Lily!—nyújtotta ki a nyelvét Marlene.

—Az tényleg jó könyv—bólintott Remus.—Én is olvastam, bár jobban szeretem a Sherlock Holmes történeteket.

Lily döbbenten meredt a fiúra, aztán felnevetett.

—Nem hittem volna, hogy krimi olvasásával töltöd az idődet!

—Előfordul—vont vállat Holdsáp.

A beszélgetés folytatódott, Lily, Marlene és Remus teljesen elmerült a mugli szerzők műveiben, közben pedig James és Peter a kviddicsről társalgott.

Daisy Sirius vállára hajtotta a fejét és összefűzte ujjait a fiúéival.

—Elképesztően szerencsés vagyok veletek—jegyezte meg, miközben szabad kezével Athos hasát simogatta.

—Az már biztos—bólintott nagy komolyan Tapmancs és puha puszit nyomott Daisy fejére.—Egy igazi mázlista vagy. Ahogy mi is miattad.

Daisy becsukta a szemét és élvezte a kandallóból és a Sirius testéből áradó meleget, az ölében fekvő macska dorombolását, és a griffendéles diákok alapzsivaját túlharsogó barátainak vidám eszmecseréjét. Teljesen átadta magát a nyugalomnak és nagyon hosszú idő óta először nem gondolt sem a háborúra, sem az aranyvérre, sem pedig a jövőjére. Egyszerűen csak volt. És ez mindennél többet ért.

Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)Where stories live. Discover now