(Tizenhét) Valami drámai

1K 63 0
                                    

Reggelre a roxforti kastély minden folyosójának, termének és titkos átjárójának padlóját húsz centiméter vastag jégréteg borította, ami nem tudott kiolvadni, minden éjszaka megújult és olyan csúszós volt, hogy még egyenesen állni is nehéz volt rajta. Egyedül a konyhát, a klubhelyiségeket és a tanárok szobáit hagyták ki a mókából. A lépcsőket pedig csúszdává alakították.

A tanárok eleinte megpróbálták eltüntetni a jeget, és mikor ez nem sikerült, a cipőjükre próbáltak bűbájt szórni, hogy ne csúszkáljanak. Minden hiába. Semmi sem működött, egyedül a jégkorcsolya.

Daisy élvezte volna a műsort, de sajnos a legtöbb mardekáros aranyvérű mélyen fel volt háborodva és méltóságukon alulinak tartották, hogy jól szórakozzanak, ezért neki is magára kellett erőltetnie egy közönyös álarcot. Bosszankodást tettetni egyszerűen képtelen volt, annyira szórakoztatónak találta a diákok és a tanárok reakcióit.

De sajnos a szerep kényszere elég volt hozzá, hogy elrontsa a hangulatát és ne legyen felhőtlen jókedve.

Legalább a griffendélesek és a hugrabugosok örültek, hozzájuk pedig csapódott pár hollóhátas és egy-két mardekáros is. A hollóhátasok, főleg a felsőbb évesek inkább a varázslatot vizsgálgatták és próbálták megfejteni, vagy legalább megtörni.

Senkinek sem sikerült.

Hóborc vállalta a felelősséget, így sok diák ünnepelte, de a tanárok nem hitték, hogy egyedül csinálta. Főleg a varázslat miatt. De a kopogószellem nem árulta el Daisyt.

Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)Where stories live. Discover now