—Ennél nagyobb zajt már akkor sem csaphatnátok, ha az lenne a célotok—morogta Daisy, de nem tudta elnyomni a mosolyát. Valójában nem is akarta.
—Fogadjunk?—kérdezte James és szándékosan csapkodni kezdett maga körül. A Tiltott Rengeteg közeli fáiról madárraj röppent a magasba.
—Ez nem kihívás volt! Ide akarod csődíteni az óriáspókokat?—szólt rá Peter.
—Itt van Daisy, ő megvéd minket—mosolygott Remus. Hangsúlyából nem lehetett eldönteni, hogy komolyan gondolja-e, vagy csak húzza az agyát. Daisy az utóbbira tippelt és horkantva a fiú felé csapott az egyik bokor ágával.
—Ha tényleg idejönnek, le is tehettek arról, hogy felüljetek egy hippogriffre!
—Igazuk van a mugliknak—sóhajtott drámaian Sirius.—A nők elsárkányosodnak.
A négy fiú felnevetett, Daisy pedig inkább nem fordult vissza. Főként, mert kiértek a tisztásra, amit kerestek.
A késői óra miatt most majdnem az egész ménes ott volt, a kisebb családok külön kupacokba gyűltek. A vezér, egy termetes fehértollú csődör, aki most is éberen őrködött, azonnal észrevette őket, de mivel már ismerte Daisyt, csak a fejét hajtotta le előtte.
Daisy viszonozta a meghajlást; sokkal mélyebben, mint a hippogriff.
—Álljatok mellém, és ha rátok néz, hajoljatok meg—súgta oda a fiúknak.—Csak akkor mehetünk közelebb, ha ő is ezt teszi.
A griffendélesek izgatottan felsorakoztak, és amikor Vergilius észrevette őket, meghajoltak. A csődör viszonozta.
Pár perc elteltével mind az öten egy-egy hippogriff hátán ültek. Bár Daisy figyelt arra, hogy a vadabb és makrancosabb példányoknak ne engedje a közelébe a fiúkat, ők ezt nem vették észre és gyermeki vidámsággal vágtattak körbe-körbe a tisztáson.
KAMU SEDANG MEMBACA
Átírás alatt - A Harris lány (HP fanfiction)
Fiksi PenggemarÚgy volt, hogy halálfaló lesz. Úgy volt, hogy megöli Voldemortot. Úgy volt, hogy nem törődik mással, csak a céljával. Daisy Vanessa Harris egy tehetséges és koravén boszorkány, aki aranyvérű családja miatt olyan szerepbe kényszerült, ami lassan fele...
