Egy pillanat, és élni kezdünk... | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 4. évad

Casso-s különkiadás

Szerintem nem húzom a szót a bevezetővel. :)
****************************************
- Kajak berúgtatok a suliban? - röhögtem fel, amikor a barátnőm felhívott, és mellékesen közölte, hogy épp bujkál, mert feleseztek az udvaron.
Kiégek. xd
Erre amúgy Ricsiék is felfigyeltek.
- Nebasz - röhögött Ricsi rámnézve, mire hitetlenül vigyorogva összenéztem vele, amíg Leni azt próbálta beadni nekem, hogy nem is rúgott be. Nem tudom, kinek akar kamuzni erről, velem rúgott be életében először, meg az összes alkalomnak minimum a felében ott voltam vele.
- Csak egy pár feles volt, naaa! - győzködött Leni.
- Mi van amúgy? - kérdezte Laci röhögve, ő még kimaradt a buliból.
- Bebasztak suliban - mondtam neki, mire Leni egyből felnevetett a vonal másik végéről.
- Neeem, csak egy pici volt!
Még jó, hogy közülünk kapásból három srác barátnője épp egyszerre bűnözött a suliban, akikről amúgy soha senki nem gondolná, adtuk a műsort.
Az egészben az volt a legjobb, hogy Leni egy kicsit túl hangosan győzködött arról, hogy „nem is rúgott be", amit valamelyik tanár meghallott, úgyhogy gyors bediktáltam neki, hogy mit mondjon a telefonba, hogy úgy tűnjön, mint ha csak feltételezés lenne, és tényleg nem baszott volna be.
Hát ja, rutin, meg ilyenek, fél életemben ezt csináltam, mikor épp ki előtt.
De milyen jól jött amúgy, kamatoztathattam végre, mert végül is kimentettem, nem? xd
Aztán azért mondtam neki, hogy inkább lépjen le, valahogy jusson haza, nem biztos, hogy jót tenne a hírnevének, ha lebukna, hogy jókislány-Leni az udvaron felesezett a barátnőivel, köztük amúgy a húgommal is.
Pfúúú, Lotti bebaszva, na az kemény. xd

- Jön egy haverom, csaj amúgy – jelentette be Máté útközben, valamennyivel később.
- Mert? – nézett rá Laci.
- Mert alapból is jönne a meccsre, csak feldobtam, hogy akkor legyen már velünk, most baj, vagy mi?
- Ja, nem, nekem nem – vont vállat Laci röhögve.
- Na, legalább nem leszek egyedül – húzta fel Eri maga elé a lábát.
Nem mintha ez amúgy olyan nagyon zavarta volna valaha is, Eri alapból ki nem állhatja a csajok kilencven százalékát, kábé csak fiú haverjai vannak, egy csomó évig a mi társaságunkban is egyedül volt lány.
Tizennégy éve jó poén, hogy én jobban bírom a csajokat, mint ő. xd
Na jó, nem, amúgy tényleg vannak kurva idegesítőek, akiknek egyszerűen csak illegálissá kéne tenni, hogy pofázzanak, de kajak.
- Ki lesz egyébként? Hátha ismerjük – kérdezte Eri Mátét.
- Nem hinném, hogy ismeritek, németben lakik.
- Neee, német csajt hozol? – nyöszörgött mellettem Pipacs.
- Jaaa, nem, magyar, csak ott lakik.
- Azért.
- De hogy hívják? – kérdezte meg Eri újra – Egy vezetéknevet meg egy keresztnevet nyögj már ki végre.
- Szanati Márti.
Erre röhögve Ricsire néztem.
- Exem, fasza – biccentett Ricsi kiégve.
- Kajak? – nézett rá Máté röhögve – Bocs, haver.
- Nem gáz, jóban vagyunk amúgy – vont vállat Ricsi.
Ja, jóban vannak, amikor szétmentek, Ricsi első nap úgy bebaszott, meg jó tesóként én is vele nyilván, hogy haza alig találtunk, de mindegy.
Amúgy, random megjegyzés, nem volt rossz Ricsi Mártival, de Sacival jobban adom.
Mesit viszont konkrétan nem értettem amúgy, cuki csaj volt, egyem meg a kanapéra nem mert leülni első pár alkalommal, mesélgetett az utazgatásairól, érdeklődött mindenkiről, egy héten át sütiket meg csokit hozott anyámnak, miután véletlen elejtett egy tányért nálunk, amikor önszorgalomból mosogatni kezdett, mert a tesóm megijesztette, de hogy Ricsi mi a szart keresett vele, független attól, hogy valamennyire biztos bejött neki, meg tényleg szép csaj volt, nem nagyon vágom.
De hagyjuk.

Mielőtt elindult volna a meccs, már bennt voltunk az arénában a helyünkön, nagyjából, aztán úgy voltunk Erivel, hogy el kéne menni sörért, nyitásnak, szóval el is mentünk.
- De várjunk, ez az a Márti, akivel Ricsi Saci után volt, nem? – kérdezte Eri, amikor sorban álltunk, mire biccentettem.
Eri amúgy egy telefonkönyv, konkrétan mindig mindenről képben akar lenni velünk kapcsolatban, hogy tudja követni az eseményeket, mert „ha már velem nem történik semmi, legalább hagyj élvezzem a ti életeteket", egyszer még popcornt is csinált magának, amikor meséltem neki (mert faggatni kezdett), kész vagyok a csajon. xd
- Egyébként milyen? – érdeklődött Mártiról.
- Nemtom, én nem sokat dumáltam vele, de asszem egész jófej – vontam vállat – Tűrhető. Leni barátnője amúgy.
- Oké, tehát Leni a barátnője a legjobb barátnője barátjának az exének, ahaaa – dolgozta fel, mire elröhögtem magam.
- Mi van, ezt még én se értem – röhögtem – Leni meg Márti vagy hatmillió éve barátnők, asszem általánosból, tavaly Márti átjött a sulinkba, összejött Ricsivel, nyáron meg lelépett németbe, ne komplikáld túl.
- De hát mit csináljak, ha egyszerűen komplikált? – nevetett fel – Vááárj, ő nem az a csaj is, akitől elkérted Leni instáját gimi előtt? Vagy az más volt?
- Ja, tényleg. Nem, az is ő volt. Oké, ez kicsit tényleg komplikált, visszaszívtam – mosolyogtam szórakozottan.
- Mondtam én – vigyorgott Eri – Ééés, ha már Leni szóba került...
- Rá vagy szállva a szerelmi életemre – röhögtem el magam.
- Nem, csak a lenis-részére, mert cukik vagytok, ne verj meg – tette hozzá vigyorogva.
- Várd már ki, amíg iszunk, majd akkor mesélek – néztem rá derűsen.
- Oké, ha ittál, úgy is jobb fej vagy – vigyorgott, mire felröhögtem.
Erivel aztán olyan bebaszós-ivós sztorijaink vannak, hogy soha nem tudnánk kifogyni, ha mesélni kellene, de asszem mindenki jobban jár, ha nem mesélünk.
- Mert bebaszva elvisellek.
- Józanon csak megtűrsz? – mosolygott.
- Ha nagyon muszáj – vigyorogtam.
- Oké, amúgy reális, Leninél is kellett neked vagy egy év, de minimum tíz hónap, mire meséltél neki rólam – szivatott, csak mert ezt imádja hatszázezredszerre is a fejemhez vágni.
- Most fogd be – röhögtem.
- A végén még itthagylak és becsapódok mondjuk ahhoz a sráchoz – biccentett valaki felé az arénában – Amúgy hozzá még szívesen is, nem beszélek szlovénul, de legalább rohadt jól néz ki.
Odanéztem.
- Én jobban, bocs – vigyorogtam vissza rá, mire nevetve megforgatta a szemeit – Amúgy meg felejtsd el, nem kellesz neki. Szétoffol.
- Miért is?
- Mert szarul smárolsz – közöltem derűsen, hogy húzzam az idegeit, mire röhögve belebokszolt a karomba.
Erikát bírom, kajak egy csomószor eszembe se jut, hogy nem a félhúgom, csak elneveztem annak. Elváltak a szülei amúgy, még egy csomó éve, lelépett az apja, full gyökér a csávó, az anyjával jó viszonya van, vele az én anyámnak is, eskü jó barátnők, Eri meg egyedüli gyerek, nincs tesója, Ricsi meg én vagyunk a félbátyjai, szóval tényleg családtag kábé.
Leninek is csak azért nem mutattam be egy darabig, mert azért féltékeny típus, főleg eleinte volt az, akkor viszont rohadtul, azért azon a korszakon jó már, hogy túlvagyunk.
Amikor Erivel visszaértünk a többiekhez, Márti már ott volt, épp köszöngetett mindenkinek, nekem is, Erinek bemutatkozott, satöbbi.
Egy kicsit túl nagy show volt, hogy megérkezett, de mindegy.