Egy pillanat, és élni kezdünk... | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 4. évad

149. Sopron

Április 30. (csütörtök)
Őszintén, az osztálykirándulás napjain mindennel el voltam foglalva, csak a naplóírással nem, nagyon-nagyon jó volt, ráadásul annyi minden történt, hogy le se tudnám írni az egészet, betelne vele az egyébként is lassan megtelő naplóm, úgyhogy írok egy összefoglalót.
Kedden, második nap eléggé nehezen ébredtünk, főleg, hogy Casso és én, fogalmam sincs, mikor hagytuk abba a kettes kis különprogramunkat, de az tuti, hogy úgy ért véget, hogy bealudtam az ölelésében, ő pedig bevitt a szobámba.
Egyébként aznap, napközben Sopron belvárosán belül voltak programjaink, megnéztünk mindenféléket, gokartoztunk is egyébként, olasz kajáldában ebédeltünk, szóval jól telt, délután pedig a Fertő-tón sup-oztunk.
Nos, konkrétan ez úgy működött nálunk, mint valami vízidodgem, pontosan ugyanúgy mentek neki Ricsiék mindenkinek, akarták felborítani a többieket, satöbbi. :)
Ezek voltak a "hivatalos" programok aznap, egyébként rengeteget hülyültünk mellé, beszélgettünk, csocsóztunk, jó volt.
Szerdán elmentünk hajózni, itt megkezdtem a nyári barnulásomat azzal, hogy lepirultak az orcáim és az orrom egy picit, nekem tetszik, ezt minden évben szeretem, Casso szerint cuki, szóval büszkén viselem (:D), aztán egy parkban piknikeztünk, ahol egy csomót játszottunk, leginkább közösségi játékokat, amik eszünkbe jutottak, mivel mi találtuk ki, hogy mik legyenek, meg jó kedvünk volt és fel voltunk pörögve, nagyon jó volt és tök vicces.
Utána strandoltunk, este számháborúztunk, spontán bulit csaptunk, zenével, táncolással, minden volt, közben bográcsban csináltunk vacsit, beszélgettünk, folyamatosan, este pedig óriási UNO-partit csaptunk.
Annyira összekovácsolódott már az osztályközösségünk, hogy muszáj volt ezzel a játékkal szétrombolni. :)
Ez nyilvánvalóan vicc volt.
- Anyááád, hogy rohadnál ketté - átkozta meg Ricsi Kolost, aki lerakott egy plusz négyest.
- Beszélek a húgommal, baszdmeg - közölte Casso szintén Kolosnak a játék során, amikor neki rakott le valami nagyon gyökér lapot.
- Pattogsz itt a százhetven centiddel, szétverlek játék után a retekbe - jelentette ki Laci ugyancsak Kolosnak később.
- Meghalsz baszod - tágultak ki Andris szemei, Kolos meg csak vigyorgott.
Kolosnak konkrétan az volt a célja, hogy mindenkit szétszivasson.
- Te unod az életed??? - kérdezte Enikő, aki felhúzhatott egy csomó lapot, miután már csak egy volt a kezében.
Kolost felmentve, igazából a többség is ugyanezt csinálta, de Kolos élvezte a leglátványosabban. :)
Szóval ilyenek voltak szerda este, ma pedig reggel összepakoltunk, még elszórakoztunk a délelőtt folyamán, aztán hazamentünk.
Ezek voltak nagyvonalakban a programok, de ezen kívül is történt egy s más.
Például, a hármas számú szoba tagjai, Csenge, Kriszti, Betti és Niki rögtön a második napon összekaptak, mindenki hozzávágott mindent a másik fejéhez, pár óráig ment a kerülgetés, de aztán béke lett, Csenge és Niki békét kötöttek, végre valahára.
Illetve Csenge Gereccsel is beszélt telefonon, akivel ma találkoztak, miután hazaértünk.
Miután Csenge ezt lebeszélte Gereccsel hívásban, az akkor a közelben lévő Casso és Enikő ezt hallva egyébként egyszerre közölték Csengével, hogy ha még kommunikálni akar az élő Gereccsel, ne a buszmegállóban találkozzanak, ahová megérkezünk, valahol nagyon máshol fussanak össze.
Elvileg Csenge nagyjából békét kötött Gereccsel, barátnőként remélem, helyrejönnek.
Ezenkívül Domi és Marcsi, nem tudom, hogy most jöttek össze, vagy csak most láttuk őket először együtt, de hivatalosan, mindannyian tudjuk, hogy járnak, nagyon-nagyon-nagyon aranyosak. <3
Váradyt és Hajnalt a lányokkal sokat figyeltük, memorizáltunk, következtettünk és arra jutottunk, hogy itt valami gyanús. :)
Tovább annál, hogy a rajztanár és a gitártanárnő eszméletlenül összeillenek, nagyon jóban vannak, kollégaként is közeli kapcsolatban, becézik egymást, Hajnal mindig nevet Várady direkt neki intézett viccein, Várady mindig mosoly Hajnalra, "Evi"-re, és hogy egyszer láttuk őket kettesben kávézgatni, ami minden valószínűséggel randi lehetett.
Például, amikor hajón voltunk, és fel lehetett menni a hajó tetejére egy kicsi fémlétrán, Várady ugye illemből Hajnal mögött jött, aki egy picit instabilan lépett a lépcsőfokokra, Várady pedig ösztönből odakapott Hajnal derekához, hogy ne essen hátra, pedig ennek az esélye így utólag, eléggé pici szám volt, de attól még ahhhw, illetve, amikor fel-leszálltunk a hajóra, Várady megfogta Hajnal kezét, hogy segítsen neki.
Sőt, Várady nonstop szívmelengetően úriember volt a csinos gitártanárnővel, még ha egy csomószor mindketten el is nevették, poénkodtak közben, meg ilyenek, például Várady mindenhol előreengedte, a kezénél fogva segített neki ide-oda fel/le/ki/beszállni, felrakta és levette a táskáját a buszon az ülések feletti csomagtaltó "polcra/polcról", satöbbi.
Strandoláskor is, amikor mi épp a vízben voltunk és az osztály kilencvenkilenc százaléka annyira jól elvolt, hogy nem figyelt a tanárokra, ők ketten voltak, akár a vízben, akár a parton, beszélgettek, vagy épp strandröpiztek.
A buszon és a kisvonaton is mindig egymás mellett ültek, étkezésekkor is külön egy kicsit, ketten, és még rengeteg mindent írhatnék, mivel most, hogy nem csak suliban láttuk őket, hanem napokon keresztül, még egyértelműbb volt az egész.
Szikrázik. Közöttük. A. Levegő.
Pont. :)
Szóval igazából, mivel a lányokkal már vagy tavaly óta shippeljük őket, nem is vagyunk betegek, csak jövőbelátók. Médiumok. Vagy valami ilyesmi. :)
Illetve, még egy történet, megtudtuk Instáról, hogy van még egy ship, amire mondjuk a világon senki nem gondolt, de valahogy egymásra találtak és összejöttek.
Szóval, ők ketten nem más, mint Kitti és Zsombi.
- Mi van? - röhögte el magát Casso hitetlenül, várva, hogy Betti, aki hangosan kijelentette a társaságunknak, bejelentse, hogy csak vicc volt.
- De miért, nem ők azok? - mutatta meg neki Betti az Insta-képet.
- Mi a fasz - pillantott Casso a képre derűsen, majd röhögve odakiáltott a tesójának - Ricsi, hallod, gyere, beszarsz!
- Mi az? - jött oda hozzánk Ricsi már előre vigyorogva.
Betti megmutatta Ricsinek a képet.
- Neee - röhögött fel Ricsi meglepetten, majd elvette Bettitől a telefont, hogy megnézze jobban a képet.
- Egyébként várjunk, Leni, ez a srác nem a te exed? - nézett rám Kriszti, akinek ekkor esett le.
- De, az - válaszoltam elnevetve magam, majd összenéztem Cassoval, aki szórakozottan megforgatta a szemeit.
- Kitti meg az enyém - mondta Ricsi kiégve, miközben visszaadta Bettinek a telóját, majd rámnézett - Hallod, Leni, ezt összehoztunk.
- Igen - nevettem.
- Összedobtuk a selejteket, pacsi - tartotta Ricsi a tenyerét röhögve, én pedig nevetve belecsaptam.
Érthetetlen. :)
Továbbá, ha már most úgy is az ex-témáról irogatok, kiderült mégvalami, egészen pontosan szerdán, amikor Csenge és én bográcsozás előtt az egyik faasztalnál zöldséget vágtunk, Casso és Laci pedig velünk voltak, előbbi hozzám jött, csak úgy, utóbbi pedig, na, őt nem tudjuk, viszont lopott a paradicsomból.
- Naaa, TF-re megyek, egészségesnek kell lennem - vigyorgott Laci, miután rászóltunk, hogy ne lopkodjon már.
- Mi van? - röhögte el magát Casso Lacira nézve, próbálva megfejteni a logikát.
Laci vigyorogva vállat vont.
- Amúúúgy, lehet én is oda megyek - mondta Csenge.
- Várod már, mi? - vigyorgott Laci, arra utalva, hogy egyetemtársak lehetnek.
Ezzel így az egyetemekről indult el a szó, a TF-ről, vagy általában, hogy mik a nagy tervek, hogy majd buli lesz, meg ilyenek, amikor Csenge rákérdezett Cassonál, hogy jól emlékszik-e, hogy közgázt tervez a Corvinuson.
- Az az "A" terv - vont vállat Casso.
Csenge nevetve elhúzta a száját.
- Neee, ne szivass - röhögte el magát Casso a hajába túrva, akinek egyből leesett.
Hát, igen, Csengétől megtudtuk, hogy van még valaki az ismerettségi körben, akinek ez az "A" terve.
Segítség, Csenge barátnője, ugyanaz a monogramja és a hajszíne, mint nekem, maximalista annyira, hogy a sport mellett diplomás is legyen, eléggé kitűnő tanuló és célorientált ahhoz, hogy bekerüljön az elsőként megjelölt egyetemére, nemmellesleg pedig Casso volt barátnője.
Igen, Liza. Meglepetééés.
Nem egy szakon lesznek egyébként, de ettől függetlenül erre a fordulatra valójában tökéletesen számíthattunk volna, tekintve, hogy Casso és Liza rengeteg mindenben konkrétan ugyanolyanok, végülis miért a pályaválasztás tartozna a kivételek közé?
- Jó, mondjuk én meg Jakabbal fogok valószínűleg egy egyetemre járni, úgyhogy kvittek vagyunk - láttam be elnevetve magam, amikor Cassoval utólag beszéltünk erről.
- Ja.
Érdekes lesz ez az egyetemi élet.
Összességében az osztálykiránduláson tényleg rengeteg minden történt, le se tudnék írni mindent, de lényeg a lényeg, hogy nagyon emlékezetes volt, nagyon szerettem, és hullafáradtan estem haza ma délután.
Viszont még volt esemény hátra ma, ugyanis Apának ötvenegyedik szülinapja van, amit közösen megünnepeltünk a családdal. Jelenleg is, amikor a naplót írom, késő este a szobámban, egyébként a megmaradt tortát eszegetem, mert eszméletlen finom.
Nesze neked, egészséges életmód. :)
Igazából ha el kéne döntenem, hogy az esti tortazabálásom az egészségtelenebb, vagy az, hogy a szobám falán történelmi időegyenes van évszámokkal és a fontosabb eseményekkel, ideiglenesen, végig körben, ilyen környezetben fekszek és kelek, meg még fogok is érettségiig, gondban lennék, de legalább az első kellemes, a második pedig hasznos.
Csütörtök van, holnap iskolai majális, hétvégén tanulás ezerrel, hétfőn pedig kezdődnek az érettségik, életem egyik legmeghatározóbb pár hete, szóval megérdemlem a tortámat, na.
Egyébként Károly Róbert az interregnum után, 1310-ben lett szabályosan megkoronázva, miután leverte a trónra törő tartományurakat.
Oké, talán agyamra ment a töri.
Azt hiszem, tényleg aludnom kéne lassan.

Mai nap - 5/5***: mindent elmondtam már fennt. <3
***************************************
Sziasztok!

Bejelentések következnek.
1.) Már csak két rész van hátra ebből az évadból.
2.) Előreláthatólag jövő héten hozom valamikor az utolsó, lezáró évadot, ennek a könyvnek a végén pedig az infóit még annál is korábban.
3.) Valószínűleg megváltoznak a borítók, kedvem támadt újakhoz.
4.) Az öt évvel ezelőtt random kitalált felhasználónevemet is megváltoztatom szerintem, szóval senki ne lepődjön meg.
Éééés:
5.) Évadzáróként valószínűleg hozok egy random különkiadást, mert már megint összegyűltek irományaim, amiket szeretnék megmutatni nektek, hogy akit érdekel, az elolvashassa. ❤️

Igazából ezeket akartam. 🥰
Puszi mindenkinek!