Chapter 70

4K 241 41
                                    

Nagyra nyílt szemekkel sétáltam Louis mellé és én is felnéztem a polcra.
- Louis. – tátott szájjal pillantottam rá, ő pedig rám emelte tekintetét.
- Egy nap majd jól fog jönni. – kacsintott, majd tovább nézegette a dobozkákat.
- De nekem valami olyat válassz, ami kurva biztonságos, mert ha én tizenöt évesen teherbe esem, öngyilkos leszek. – kezdtem kétségbeesni. – Ez jó lesz! – fogtam meg azt a Durex dobozt, amin „Extra Safe" felirat állt és bedobtam a kosárba.
- Állj már le! – morgott Louis és visszatette a kotont a helyére. – Megtennéd, hogy ilyen téren a tapasztaltabbra bízod a dolgot? – érdeklődött. – Az Extra Safe egy szar. Túl vastag és semmi kellemes nincs benne. – magyarázta, majd a kék dobozka helyett egy pirosat rakott be a kosárba. Ezen „Feel Thin" felirat volt. – Ez ugyan olyan biztonságos és még érzel is engem mellé. Higgy nekem! Mindkettőt próbáltam már és a biztonság terén nincs különbség. – mosolygott, de engem nem teljesen sikerült megnyugtatnia.
- Rendben. – nyögtem ki nagy nehezen és sóhajtottam egyet.
- Csak bízz bennem, oké? – suttogta és nyomott egy csókot a homlokomra. – A legjobbat akarom neked. Nem veszélyeztetném a biztonságodat.

***

Fél nyolcra értünk csak haza, mert még beugrottunk a KFC-be kajálni. Eléggé elrepült az idő a fejünk felett.
- Sziaa! - guggoltam le azonnal Clifford elé, ahogy beléptünk az ajtón és megvakartam a feje búbját.
- Bocs, beengednél? – kérdezte Louis, mire én felnéztem rá. Szegény az ajtóban ácsorgott vagy hat szatyorral a kezében.
- Oh, igen, sajnálom. Ne segítsek? – pattantam föl és elléptem az útjából.
- Nem, de Cliff-et megetethetnéd. – felelte, miközben minden cuccot amit vettünk, bevitt a konyhába, én pedig utána mentem. Louis füttyentett egyet Cliff-nek, aki azonnal megjelent a konyha ajtajában, én meg már vettem is elő a kutyatápot, hogy teletölthessem a tálját.

***

Miután végeztem a fürdéssel, Louis volt a soros, én pedig miután felvettem egy bugyit, meg egy pólót Lou szekrényéből, úgy döntöttem csinálok magunknak teát. Mindkettőt tejjel csináltam, cukor nélkül. Furcsa volt, mert azelőtt mindig sok cukorral ittam, de a Louis-val töltött idő alatt rájöttem, hogy nem olyan fontos az bele, isteni anélkül is. Bár lehet, hogy csak azért gondoltam így, mert Louis így szerette és addigi meglátásaim szerint úgy voltam vele, amit ő szeret, az rossz nem lehet!
Mindkettőnk bögréjét a nappaliba vittem és letettem őket az asztalra, majd idehívtam magamhoz Cliff-et, betakaróztam és megvártam, hogy ő is kényelmesen elhelyezkedjen. Két elülső lába rajtam pihent, de nem igazán zavart, csak bekapcsoltam a tévét és igyekeztem valami nézhető műsort találni. Végül megállapodtam a BBC One-on, mert azon az Inception ment, azt meg nyilván szerettem és mielőtt még bárki meggyanúsítana, nem! Nem csak Leonardo DiCaprio miatt.
Nem telt el, max tíz perc és Louis már jött is le a lépcsőn, frissen, illatosan, testét pedig csak egy szürke Adidas bokszer fedte.
- Mi jót nézel? Úgy értem néztek. – javította ki magát, mikor meglátta a kutyáját a kanapén, majd a pult mögé sétált és kinyitotta a konyhaszekrényt.
- Inception. – feleltem a tévét bámulva.
- Az jó, popcorn-t kérsz? – érdeklődött, de ekkor hallottam, hogy becsukja a mikró ajtaját. Meg se várta válaszomat, de persze úgy is az lett volna, hogy „aha".
Mikor pár perc után a kukorica kipattogott, tálba öntötte és ide hozta, majd ledobta magát mellénk.
- Már ne is haragudj, de köztem és a barátnőm között fekszel. – rá néztem és ekkor láttam, hogy a kutyájához beszél. Leparancsolta Clifford-ot a kanapéról és bemászott mellém a takaró alá, de aztán persze visszaengedte a kutyust, csak ezúttal már nem rajtam, hanem egy párnán feküdt.
- Héj, pedig olyan jól összemelegedtünk. – panaszkodtam, Louis szemöldöke pedig ekkor a homloka tetejéig szaladt.
- Ó, szóval most már beéred egy kutyával is, én már nem is kellek. Aha. Értem. Ezt megjegyeztem. – játszotta a sértődöttet, hihetetlenül viccesen.
- Jaj, ne játszd már az eszed. – forgattam meg a szemem. – Szeretnék a filmre koncentrálni. – néztem a tévé képernyőjére, de azért a fél szememet rajta tartottam, így láttam, hogy a száját húzza. Hirtelen fordítottam oldalra a fejem és nyomtam csókot Louis ajkaira, majd mikor elszakadtam tőle, ő nagyra nyílt szemekkel kezdett bámulni rám, de én ekkor már ismét a filmet néztem. Vigyorogtam, ő pedig átölelte a derekamat és nyomott egy puszit az arcomra, ami olyan hosszúra sikeredett, hogy sikeresen bele is pirultam. - Ugye tudod, hogy nem cserélnélek el senki és semmi másra? – néztem igéző kék szemibe. Megcirógatta az arcomat, majd elmosolyodott.
- Hát eddig nem tudtam, de most már tudom. – rántott vállat, én pedig nyakhajlatába fúrtam az arcomat és belemosolyodtam a bőrébe.

The Chemistry Between Us - Louis Tomlinson FanfictionWhere stories live. Discover now