The Chemistry Between Us - Louis Tomlinson Fanfiction

Chapter 116

*Louis szemszöge*
Ujjaim gyors és egyenletes mozgásának köszönhetően szerelmemet pillanatok alatt a mennyországig repítettem, éreztem, amint falai összeszűkülnek majd ismét kitágulnak az ujjaim körül, ez pedig biztosított afelől, hogy nem csak megjátszotta orgazmusát.
Csak szótlanul figyeltem őt, míg pihent, pilláit fürkésztem amint néha meg-megrebbentek és abban a pillanatban egyszerűen hihetetlenül művészinek találtam pusztán ezeket az apró mozzanatokat. Mintha csak az ösztöneim késztettek volna rá, úgy nyomtam csókot Liv bal majd jobb szemhéjára is, ezt követően pedig végre kinyitotta gyönyörű égkék szemeit, amik most talán kicsit még jobban csillogtak, mint általában. Fogalmam sem volt, hogy ez a ragyogás a tekintetében kielégülésének hatása-e vagy sem, de valójában nem is tartottam fontosnak, hogy tudjam ennek okát, minden amin akkor az eszem járt, az volt, hogy kétségtelenül elbűvölő barátnőm van, én pedig egy igazi mázlista vagyok, amiért magaménak tudhatom a szívét és... és alig pár perc múlva a testét is.
- Megint elkalandoztál. – zökkentett ki Olivia vidám hangja mély gondolataimból, miközben kemény büszkeségemre vezette a kezét.
- Nem-nem! – kaptam el a karját azonnal, majd elhúztam az ölemtől. – Ma csak te vagy a fontos.
- De én szere... - ajkaimat az övéinek nyomtam ezzel elhallgattatva őt, de mindeközben mindkettőnk szemei nyitva voltak.
- Okés, majd szereted máskor, amúgy sincs rá szükségem. – grimaszoltam, mire arckifejezése hirtelen megváltozott. Mintha meglepődött, mi több, megijedt volna. És csak ekkor döbbentem rá, hogy előbbi mondatomat valószínűleg sikeresen félreértelmezte. – Nem! Baszki! Nem úgy értem, Liv, imádom, amikor kényeztetsz! – fogtam hirtelen két kezem közé az arcát és mélyen a szemeibe néztem, amik mostanra már ha nem tévedek a vékony könnyfátyoltól csillogtak, ami szaruhártyája elé képződött. Jobban oda kellett volna figyelnem! Talán más helyzetben nem érintené ennyire érzékenyen a dolog, viszont azt is számba kell venni, hogy alig pár perce élvezett el, ilyenkor pedig alapból sebezhetőbb az ember. – Kibaszottul, kibaszottul szeretem, amikor hozzám érsz, de már így is borzasztóan kemény vagyok. – amint ezek a szavak elhagyták a számat, dús ajkai elnyíltak és azt hiszem, egy kicsit még el is mosolyodott. – Itt ez a remek alkalom, mikor végre benned élvezhetek el, semmi pénzért sem szeretném ezt kihagyni vagy tovább húzni, értesz engem, baby? – bólintott egy aprót, jelezve, hogy igen, én pedig nyomtam egy aprócska csókot az orra és a szája közötti keskeny területre.
- Jó, akkor csináljuk! – vette sietősebbre a figurát, amin én csak halkan kuncogtam, míg ő felkönyökölt.
- Héj, csak lassan, nem sietünk sehova. – simítottam kezem karcú derekára, miközben csentem tőle egy csókot. Édes szája az enyém után kapott, de most nem mentem bele hosszabb csókcsatába vele, nem engedtem magunknak, hogy elveszítsük az eszünket, miközben a másik szájában matatunk. – Hisz miénk az este. – suttogtam ajkaira elszakadva tőle, ő pedig ezt követően belesóhajtott a csókunkba.
- Csak... annyira szeretnélek végre közelebb tudni magamhoz. – ejtette vissza fejét a párnára, amin hosszú tincsei rögtön legyezőszerűen terültek szét.
- Ez kétségkívül meg fog történni, viszont előtte még egy nagyon fontos dologról nem szabad megfeledkeznünk. – vigyorodtam el kajánul.
- Miről? – vonta föl a szemöldökét kíváncsian, mire én csak szórakozottan a fejemet rázva megdörzsöltem a homlokomat és felülve, azt mondtam:
- Na, gondold csak végig, mit próbáltak a szátokba rágni nyolcadikban bioszon, amikor felvilágosítottak titeket?!

***
halihó !!!
nos, tekintve, hogy elértük a 20k vote-ot (húszezer, bazmeg, húszezer), amiért egyébként hihetetlenül hálás vagyok, úgy döntöttem, beújítok a fülszövegen!
mi a véleményetek róla ? nem hiányzik nagyon a megszokott depi a szövegből ?
és a rész milyen volt ?? elnyerte a tetszéseteket ?
várom a komikat !!
xX <33