The Chemistry Between Us - Louis Tomlinson Fanfiction

Chapter 129

*Louis szemszöge*
Mikor következő alkalommal felébredtem a szobában sötétség honolt, viszont oldalra fordítva a fejem megpillantottam pár kicsiny ponton fényt beszűrődni az ablakon. Minden bizonnyal a redőnnyel volt a baj, de nem igen foglalkoztam ezzel sokat, mert rájöttem, ez nem jelenthet mást, minthogy reggel van.
Mosolyogva az oldalamra fordultam, majd óvatosan tapogatózni kezdtem magam mellett, Olivia összegömbölyödött teste után kutatva, hogy közelebb húzhassam magamhoz. Mikor nem találtam meg, amit vagy inkább, akit kerestem, nagyot sóhajtva felkapcsoltam a kisvillanyt az éjjeliszekrényen. Az ágy valóban üres volt mellettem, a lepedő össze volt gyűrve, a paplan pedig egészen a lábtámláig rúgva.
- Ez tuti meglépett. - motyogtam magamnak. Általában mindig én kelek előbb, de ha mégsem, Liv rendszerint megvár az ágyban vagy fölkelt, lövésem sincs, akkor most mi történhetett. Kikeltem meleg helyemről és magamra kapva a köntösöm kicsoszogtam a szobából, kiérve viszont olyat tapasztaltam, amiről álmodni sem mertem volna azelőtt. Már a lépcső tetején megcsapott a bundáskenyér és az erős tea illata, ami hirtelen a nagymamámat juttatta az eszembe. Szívembe melegség költözött és elégedetten nyugtáztam magamban, milyen szép napnak is nézünk elébe. Persze kizártnak tartottam, hogy az én barátnőm varázsolt ilyen mennyei szagokat a levegőbe, volt egy sanda gyanúm, hogy valami turpisság van a dologban, lehet felvett egy házvezetőnőt vagy valami, hisz azelőtt, sosem állt még neki önállóan főzőcskézni. Lehet jót tett neki a tegnap este? - erre gondolva széles vigyor kúszott az arcomra, majd lábujjhegyen lekocogtam a földszintre.
Szemeim elkerekedtek, mikor megláttam szerelmemet nekem háttal, szó szerint egy szál kötényben, ácsorogni a tűzhely előtt. A tévéből halk zene szólt, ő pedig ügyeskedése közben hol dudorászott, hol pedig a csípőjét ringatta. A szám elé szorítottam a kezem, hogy ne nyögjek vagy kacagjak fel, de úgy tűnt, még a nap is ellenem van, hisz pont Olivia kerek farpofáira és formás combjaira sütött, amint betűzött az ablakon. Szerintem ecsetelnem se kell, mekkora lapát volt ez reggeli merevedésemre, így csak megráztam a fejemet, hogy eltűnjenek az elmémből perverz fantáziám képei, amint más és más, nyakatekertebbnél nyakatekertebb pozíciókban teszem magamévá szívem választottját. Ó, Istenem, mit meg nem tennék azért, hogy minden reggel erre keljek!
Halkan mögé settenkedtem, majd hirtelen megragadtam karcsú derekét és közel rántottam magamhoz. Olivia száját egy halk sikkantás hagyta el, de mikor nyaka oldalába csókolva megérezte, hogy csak én vagyok, szinte elolvadt karjaimban, mint csoki a napon.
- Hát te, virágszálam, miben mesterkedsz? - suttogtam fülébe megharapva cimpáját, mire egy halk kuncogás hagyta el a száját.
- Reggelit csinálok. - közölte a nyilvánvalót, míg én felpattantam a rezsótól nem messze a pultra. - Héj, puszi? - kapta el állkapcsom, s eltartva tőlem a villát, amivel azelőtt az olajban turkált, nyomott egy csókot a számra. Hevessége megmosolyogtatott, majd miután elengedett rögtön vissza is fordult a tűzhely felé, hogy átfordítsa a kenyeret a másik oldalára a serpenyőben.
- És, hogy hogy ilyenkor fent? Nem tudsz aludni? Vagy fáj valami? - bombáztam kérdéseimmel, de az utóbbit csak félve ejtettem ki a számon. Reméltem, hogy nincs nagy baj.
- Ja de, jól aludtam, csak valahogy ma korábban keltem, már egy órája fent vagyok, szóval gondoltam hasznossá teszem magam. - rántott vállat rám nézve.
- Jól van akkor. - borzoltam össze a haját, ami laza kontyba volt kötve, mire kaptam tőle egy haragos pillantást, de különösebben nem firtatta. - Fájdalmaid nincsenek? - kérdeztem rá még egyszer, mire egy nemleges fejrázással válaszolt.
- Nem, jól van a lábam. - öntudatlanul is eszembe jutott a hajnal, mikor Liv kapucnival a fején, hol a whiskyjét kortyolgatva, hol egy díszpárnát harapdálva tűrte, hogy egy csipesszel a talpát piszkálom. Lepillantottam az említett testrészre, mely még mindig be volt kötve, s emlékeztettem magam, hogy reggeli után, okvetlen meg kell majd néznem.
- Örülök, de én nem arra gondoltam, elsősorban. - szorítottam össze ajkaimat. Homlokráncolva rám pillantott, majd mikor leesett neki mire is értem pontosan, ajkai egy néma „o-t" formáltak.
- Ja, nem. - vágta rá. - Csak egy kicsit a combhajlatom, de túlélem. - mondta félvállról, mire én felhúztam a szemöldökömet.
- Azt mégis honnan tudod, terpeszben álltál? - nevettem fel és belekortyoltam az addig mellettem gőzölgő teába, ami feltételeztem nekem lett készítve.
- Ne tudd meg, ma már jógáztam is. - legyintett, mire félrenyeltem az innivalómat és köhögni kezdtem.
- Meztelenül? - nyögtem ki, de hangom jó pár oktávval feljebb csengett.
- Ja. - rántott vállat, mintha nem tudná, mekkora merevedést okozott nekem, már pusztán azzal, hogy elültette ezt a bogarat a fülembe.
- Na, látod, ezért nem érdemes későn kelni! Egyszer alszik csak tovább az ember egy évben, s máris milyen világmegváltó dolgokról marad le! - dramatizáltam túl a dolgot.
- Ismered a mondást, ki korán kel, aranyat lel. - játszotta a géniuszt, mire magamban felnevettem.
- Ha hiszed, ha nem, nekem az is elég lett volna, ha végignézhetem, amint egy szál semmiben tekeregsz. - csaptam rá a hátsójára, ami köszönhetően annak, hogy csupasz volt, elég nagyot csattant, mire szisszent egyet. - Bocs, ezt muszáj volt, olyan jól esett. - kacagtam, s nyomtam egy csókot kipirult orcájára. - Szeretnéd, hogy oda is adjak? - érdeklődtem mézesmázos hangon, mire hirtelen arrébb ugrott.
- Nem! Még csak az kéne! - tiltakozott indulatosan, ami megnevettetett. - Még nem voltam boltban. - persze tudtam mire gondol, fejébe vette, hogy nem hajlandó velem ismét szexelni, míg nincs meg a legnagyobb kiszerelésű Feel Thin, amit csak árusítanak, én pedig elkövetkezendő együttléteinkre gondolva úgy vigyorogtam, mint a vadalma.

***
hali !
először is; szeretnék bocsanatot kérni ezért a két hetes kimaradásért, igyekszem nem túl sűrűn csinálni ilyeneket 😬
másodszor; remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész is, en személy szerint nagyon szeretem. 😊
kérlek ne hagyjatok kommentek nélkül ! <33