Chapter 105

2.9K 242 23
                                    

*miez a gif nem birom*

*Olivia szemszöge*
Fura, de huszonhetedikén reggel meglepően kipihentnek éreztem magam, mikor felkeltem. Örültem, hogy végre nyugalom van és ha minden igaz, ma már nem jön egy családtag sem karácsonyozni, esküszöm, már a szótól is hányingerem van. „Karácsony", igen jó dolog, de bőven elég belőle egy évben csak három nap. Hatalmas volt a sürgés-forgás otthon ezidáig, amit őszintén, amúgy is nehezen bírtok, hát még így, hogy több napon keresztül tart. Azt hiszem kezdem érteni, Louis miért... ó, nem! Ez akkor se jó indok arra a kérdésre, hogy miért nem akart velem karácsonyozni az idén. Nyilván mérhetetlenül boldoggá tett volna ezzel, de már nem igazán foglalkoztatott. Ez nem olyasvalami, amit erőltetni lehetne. 
A telefonomért nyúltam és elmosolyodtam, mikor megláttam, hogy van egy olvasatlan SMS-em Lou-tól. Sajnos nem igazán volt rá időm az utóbbi napokban és reméltem, hogy hamar bepótoljuk az egymás nélkül töltött időt. Rányomtam a „Napsugár" névre az üzenetek között és olvasni kezdtem, amit írt.

Napsugaram: „Jó reggelt, gyönyörűm! Fölvagy már? xx"

Elvigyorodtam, miközben újra és újra végigfuttattam a szemem szavain, majd megnéztem mikor küldte az SMS-t. Alig tíz perce. Talán még nem késő visszaírni! 

Én: „Szia!! Most keltem 😅"

Legnagyobb meglepetésemre azonnal jött a válasz, mintha mindeddig csak azt várta volna, hogy visszaírjak neki.

Napsugaram: „😊"

Napsugaram: „És jól aludtál? Kipihented magad?"

Jól estek kérdései. Éreztem törődését.

Én: „Igen, szerencsére. Rég nem aludtam ilyen jót."

Napsugaram: „Ennek igazán örülök. :)"

Napsugaram: „Amúgy van valami programod mára?"

Napsugaram: „Csak mert átjöhetnél."

Napsugaram: „Kezdesz hiányozni. :("

Szavai megmelengették a szívemet és csak vigyorogni tudtam, minden amit éreztem a szeretet volt.

Én: „Már épp akartam kérdezni, hogy nem fogadnál-e be pár napra.😅"

Én: „Csak hozzád van most kedvem, mindenki más idegileg felbasz.🙄😒"

Vártam egy picit, a válasz pedig már jött is:

Napsugaram: „Na, mi történt? Volt valami balhé otthon?😓"

Én: „Nem, dehogy, csak már elegem van az ünnepekből. Nincs máshoz kedvem csak egy karácsonymentes naphoz..."

Napsugaram: „😮"

Napsugaram: „Na jó, ezt még megbeszéljük, mindenesetre fél óra múlva ott vagyok érted, addig kapd össze magad! xx"

Mi? Mégis mit beszélünk meg? Nem értettem semmit, csak azt tudtam, hogy kelnem kell, mert még mindig az ágyban fetrengtem, viszont, ha Louis azt mondta, fél óra és itt van, akkor az percre pontosan fél óra lesz, szóval jobb lesz elkezdenem készülődni!

***

Az út Louis-hoz viszonylag csöndesen telt. Nem mondanám kifejezetten kínosnak, de azért kellemesnek se. Éreztem, valamit nem mond el nekem.
- Na és... minden jól alakult a napokban? – szólalt meg egyszer csak, de én nem néztem rá, csak kifelé bámészkodtam az ablakon. Mi ez az erőltetett beszélgetés kezdeményezés?
- Ja, mondhatni. De eléggé elfáradtam. – feleltem halkan. Hallottam, hogy Louis élesen beszívja a levegőt, de nem vontam kérdőre. Gondoltam majd elmondja, mi baja, ha akarja.
- Olivia... - kezdte, mire felé kaptam a fejemet. – Sokat gondolkodtam és rájöttem, hogy hiba volt úgy döntenem, hogy nem karácsonyozom veled. – mondta halkan és hangja mintha szomorkás lett volna.
- Ne emészd magad emiatt, mondtam, hogy nem baj. – feleltem a fejemet rázva. Tényleg emiatt aggódik még mindig?
- Az egy dolog, hogy te nem haragszol rám, de én nagyon is haragudtam magamra az utóbbi hetekben, szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy módosítom döntésemet és bepótolom ezt veled. – nem értettem mire akar kilyukadni. Lefékezett, sóhajtott egyet, majd rám emelte tekintetét és mélyen a szemembe nézett. Csak bámult rám, igézően kék szemeivel - melyekben már-már kezdtem elveszni -, majd mozdult egyet és puha ajkaival az enyéimre tapadt. Jobb kezét az arcomra simította, majd elvált tőlem és elnézve pont a fejem mellett, biccentett egyet. – Boldog karácsonyt!

***
hát, remélem mindenkit felüdített
a mai rész így az első iskolai hét végeztével. azt hiszem, innentől jönnek az izgalmak. :)
nagyon köszönöm a komikat és a vote-okat a részeknél, nagyon jól esik minden ilyesmi !
kellemes hétvégét kívánok nektek,
pihenjetek sokat !! <3
xx

The Chemistry Between Us - Louis Tomlinson FanfictionWhere stories live. Discover now